Hány kW-os klíma kell? A méretezés, amit a hirdetés nem mond el
A legtöbb webshopban egy szám szerepel a gép mellett: „25 m²-ig". Ez egy átlagos szobára vonatkozó tájékoztató érték, nem az Ön szobájára. Ugyanaz a 25 m² lehet északi fekvésű, kis ablakos háló egy szigetelt házban, és lehet déli-nyugati tetőtér három nagy ablakkal. A kettőhöz nem ugyanaz a gép kell.
Mi növeli a hűtési igényt
- 1
Tájolás és üvegfelület
A déli és nyugati üveg délutánra komoly hőterhelést jelent. Egy nagy, nyugatra néző ablak önmagában több hőt hoz be, mint amennyit a szoba alapterülete sejtet. Az árnyékolás — redőny, külső árnyékoló, fa — ezt érdemben csökkenti.
- 2
Tetőtér vagy legfelső szint
A tető felől érkező hő miatt a tetőtéri szoba szinte mindig nagyobb igényű, mint egy ugyanakkora földszinti. Ha a tetőszigetelés vékony vagy régi, ez a különbség jelentős.
- 3
Belmagasság
A hűtendő mennyiség köbméter, nem négyzetméter. Egy 3,2 méter belmagasságú régi lakás ugyanakkora alapterületen jóval nagyobb légtér, mint egy 2,5 méteres panel.
- 4
Hőtermelő berendezések és emberek
Egy nappaliban ez ritkán számít, egy szerverszobában vagy egy sok géppel dolgozó irodában viszont a berendezések adják a hőterhelés nagy részét. Ilyenkor a szoba mérete másodlagos.
- 5
Nyitott vagy zárt tér
Egy nappali-konyha-étkező légtér nem három szoba, hanem egy nagy tér. Ha az egyik végébe kerül a gép, a másik vége nem fog megfelelően hűlni — akkor sem, ha a teljesítmény papíron elég.
A túlméretezés is hiba, nem csak az alulméretezés
Elterjedt gondolat, hogy „inkább nagyobb legyen, úgy biztos". Az inverteres gépeknél ez nem így működik. A túl nagy gép gyorsan leviszi a hőmérsékletet, majd minimumon jár vagy ki-be kapcsol.
Ennek két következménye van. Az egyik a páratlanítás elmaradása: a hűtés közbeni nedvességkivonás időt igényel, és a rövid ciklusok alatt ez nem történik meg. Ezért lesz hideg, de kellemetlenül nyirkos a szoba. A másik a gyakori indulás, ami a gép szempontjából a legterhelőbb üzemállapot.
Az alulméretezett gép ezzel szemben a legmelegebb napokon folyamatosan maximumon fut, és nem éri el a beállított értéket. Ez sem jó — de legalább nyilvánvaló, amikor bekövetkezik.
Mit mérünk fel a helyszínen
A felmérésen a fentieket nézzük meg konkrétan: melyik égtáj felé néz az ablak, mekkora az üvegfelület, van-e árnyékolás, milyen a szigetelés és a belmagasság, hogyan nyílik a tér, és hol tud a levegő ténylegesen körbejárni.
Ebből jön ki a teljesítmény és a beltéri egység helye — a kettő összefügg. A jól megválasztott hely gyakran többet ér, mint egy kategóriával nagyobb gép.
A felmérés menetét a klímatelepítés oldalon írtuk le tételesen.